A Csehországi
Coexistentia-Együttélés-Souití-Wspólnota-Spivitjja
Politikai Mozgalom elnökének, Dr. Kocsis
László Attilának
karácsonyi és újévi
köszöntője
A karácsonyi
ünnepek és az újév
közeledtével tisztelettel és szeretettel
köszöntöm
a Coexistentia- Együttélés Politikai
Mozgalom minden kedves tagját és
követőjét.
Egyúttal őszinte köszönetemet fejezem ki
Önöknek, tisztelt Hölgyeim és
Uraim, kedves
Barátaim, hasznos munkájukért, melyet
Mozgalmunk célkitűzéseinek
elérése, a Cseh
Köztársaságbeli nemzeti
kisebbségek nemzeti
önazonosság-tudatának
erősítése és
a többségi cseh nemzettel való
toleráns és békés
együttélése
érdekében végeztek.
Ez évre kitűzött feladataink kimondottan
igényesek voltak, de mindnyájunk nagy
igyekezetének köszönhetően
sikerült nagytöbbségükben
teljesíteni.
Mozgalmunk
került megrendezésre április
14-én. Az általa elfogadott
kétéves Coex Mozgalmi Program
és a 2007-2009-es évekre
szóló Programelsőbbségek majdnem
minden pontjukban
sikeresen megvalósulnak. Nagyon jó visszhangja
volt külföldön is Nyilatkozatunknak,
melyet Mozgalmunk nevében adtunk ki annak
kapcsán, hogy a Szlovák
Köztársaság
Nemzeti Tanácsa határozatot fogadott el az
úgynevezett kollektív
bűnösség antidemokratikus
elvén alapuló beneši
dekrétumok
megváltoztathatatlanságáról.
Nagyon hasznosként lehet értékelni a
Lengyel Nemzeti Tagozat aktivitásait, melyek
elsődlegesen a kettős nyelvhasználat
bevezetésére, a lengyel nemzetiségi
iskolák
védelmére és a nemzeti
kisebbségeknek azon igényére
irányultak, hogy számukra
jobban hozzáférhetők legyenek az elektronikus
hírközlő szervek.
Éppúgy a Magyar Nemzeti Tagozat is nagyon hasznos
aktivitásokat fejtett ki. Ide
sorolható
együttműködésük a
Csehországi Magyar Orvosok Társulata
nemrég történt
létrehozásánál
és az egyes csehországi magyar szervezetek
közötti kapcsolattartás
intézményesítése
terén –
tevékenységük
összehangolása érdekében
Elismerést érdemelnek képviselőink is
a köz és az egész társadalom
javára végzett
hasznos munkájukért, akik Mozgalmunk
választási listáin kerültek
be a helyi önkormányzati
szervekbe.
A küszöbön álló
évben nem kisebb feladatok várnak
ránk. Közéjük tartoznak
mindenekelőtt előkészületeink a
választásokra a kerületi
képviselőtestületekbe és a Cseh
Köztársaság
Országgyűlésének
Szenátusába, továbbá egy
nemzetközi szeminárium
megszervezése, melynek témája
„A beneši dekrétumok
következményei a magyar és
a lengyel nemzeti kisebbség számára a
háború utáni
Csehszlovákiában“. Nagyon fontos
lesz megakadályozni minden áron a lengyel iskola
önkényes
megszüntetését Třinec
városában. Továbbra is
következetesen fogjuk szorgalmazni gróf
Esterházy János
politikai és jogi
rehabilitációját. Szeretném
kifejezni meggyőződésemet, hogy sikeresen
megbirkózunk majd ezekkel a feladatokkal is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves
Barátaim! Kellemes karácsonyi ünnepeket
és az új
2008. esztendőben kiváló
egészséget, sok-sok sikert,
szerencsét, örömet és
békességet
szívből kívánok kedves
mindnyájuknak!
A határ, amely összeköt
Tisztelt
Olvasók!
Örömmel teszek eleget a
Coexistencia-Együttélés Politikai
Mozgalom lapja a „Wiadomosci-
Tudósítások-Zprávy”
szerkesztői felkérésének, hogy a
2008-as esztendő küszöbén
köszöntsem Önöket.
A schengeni határnyitással, 2007. december
21-ét követően az új
közép-európai
EU-tagállamok állampolgárai
számára
kézzelfoghatóvá vált az
európai integráció egyik
jelentős hozadéka, a határok
jelentőségének szimbolikussá
válása. Történelmi
léptékben
rövid idő alatt jutottunk el a vasfüggöny
felszámolásától, az
országainkban végbement
demokratikus rendszerváltáson át
országaink Európai Uniós
tagságáig és ennek
köszönhetően a határok
átjárhatóságáig.
1989. augusztus 19-én, a magyar-osztrák
határon Sopron közelében megtartott
páneurópai piknik jelentette a
vasfüggöny
áttörésének
kezdetét, amikor a kelet-németek
első alkalommal léphették az addig
átjárhatatlan határt Kelet
és Nyugat között. Český
Těšín és Cieszyn, vagy
Komárom és Komárno lakói
hosszú évtizedek után most
érezhetik
ismét, hogy az eddig elválasztott, de szervesen
összetartozó részek
között ismét
természetessé válhat a
közlekedés, az emberek között a
kapcsolattartás. Az eddig
elválasztott régiók az EU
támogatásával ismét
közösen tervezhetik jövőjüket,
együtt
gondolkodhatnak mindennapos gondjaik megoldásán,
közös projektek
segítségével új
víziókat vázolhatnak fel. A schengeni
csatlakozásnak köszönhetően a belső
határok többé
már nem elválasztanak, hanem
összekötnek bennünket.
Visegrádi országokként együtt
csatlakozhattunk a schengeni rendszerhez, ez
állampolgáraink, társadalmaink, a
civil szféra között tovább
mélyítheti kapcsolatainkat.
Elpusztított hidak és utak
épülnek újjá, a
határnyitással
Közép-Európa
történelmi sebei
gyógyulhatnak be és a közösen
tervezhető jövő képe rajzolódik ki.
Ebben fontos szerepük
kell, hogy legyen az országainkban élő,
kultúrájukat, nyelvüket,
hagyományaikat ápoló
és fejlesztő nemzeti kisebbségeknek. Azon
túl, hogy természetes összekötő
kapocsként segítik
a többségi nemzetek
együttműködését, a
kisebbségi helyzetből adódóan,
demokratikus
jogállamban a tolerancia és a
diszkriminációmentes közélet
következetes szószólói.
Munkájukhoz immár a határok
nélküli új helyzetben, a 2008-as
esztendőben ezúton
kívánok erőt, egészséget!
Prága,
2007. december 21.
Szabó István, a Magyar
Köztársaság csehországi
nagykövete
A Csehországi Coexistentia -
Együttélés Politikai Mozgalom Magyar
Tagozata elnökének, Ing. Palágyi
István Györgynek, DrSc. karácsonyi
és újévi köszöntője
Tisztelt Tagtársak, Tisztelt Szimpatizánsok,
Tisztelt Barátaink!
Engedjék meg, hogy az év
végén és a 2008-as év
küszöbén szívélyesen
üdvözöljem
Önöket. Bevett szokás, hogy ilyenkor sok
helyen számadást hajtanak végre az
elvégzett
munkáról és az elért
eredményekről.
A Coexistentia - Együttélés Politikai
Mozgalom keretén belül a kisebbségi
érdekvédelem
terén a 2007-es év folyamán is sok
köszönetet érdemlő munkát
végeztünk annak ellenére,
hogy köztársaságunkban a nemzeti
kisebbségi kultúrára alig valami, a
nemzeti kisebbségi
politikai tevékenységre pedig semmi anyagi
támogatás sem jut az állam
részéről. Nagyon
valószínű, hogy ez jövőre se fog
megváltozni.
Ha csak a szűk magyar nemzeti kisebbség
szemszögéből nézzük a
történteket,
akkor megállapíthatjuk, hogy az év
legnagyobb eseménye Esterházy János, a
háború előtti
Csehszlovák Köztársaság
képviselője és a magyar kisebbség
reprezentánsa
mártírhalálának
50. évfordulója, és az ehhez
kötődő ünnepi megemlékezések
voltak, amelyben a Coexistentia
- Együttélés Politikai Mozgalom is
aktívan kivette a részét. Ezzel
kapcsolatban ismét
felerősödtek azok a hangok amelyek ennek a nagy magyar
kisebbségi politikusnak jogi és
politikai rehabilitációját
szorgalmazzák. Örömmel
nyugtáztuk, hogy ezekhez a hangokhoz
tartozik a lengyel barátaink hangja is, akik velünk
együtt Mozgalmunkban tevékenykednek.
Ez is azt a szilárd kapcsot képezi, amely minket
kisebbségi magyarokat és lengyeleket
közös hazánkban
összeköt.
Elismeréssel és hálás
köszönettel adózunk mindazoknak,
elsősorban a jelenlegi cseh
külügyminiszternek, akiknek a
tevékenysége nyomán sikerült
sok kutatás után megtalálni
Esterházy János földi
maradványait a Prága melletti motoli temetőben.
A 2007. dec. 20-a sorsdöntő dátumként
készül szerepelni az Európa
közepén és keleti
részén lakó népek
történelmében. E napon
történik meg a schengeni
határnyitás, ami
eltörli a határokat az egyezményhez
csatlakozott országok között. Amikor
Esterházy
megszületett, Közép-Európa
népeit nem választották el a
határok, most 50 évvel a halála
után Esterházy vágya
teljesülni készül, népeinket
már nem fogják önző nacionalista
határok egymástól
elválasztani. Már van annyi tapasztalatunk, hogy
tudjuk, a dolgok
shasem ilyen egyszerűek, de okos politizálással
el lehet érni azt, hogy a Trianonban
szétszaggatott magyarság legalább
így, a már légiesedett
határok fölött
egyesüljön.
Ezt is szem előtt tartva kívánok
Önöknek, kedves tagtársainknak,
szimpatizánsainknak
és barátainknak, kellemes és
békés karácsonyi ünnepeket,
és az új évben sikeres
munkát
és mindehhez jó egészséget!
Ře, 2007.
dec. 17
A Koexistencia - Együttélés minden
kedves tagjának ezúton szeretnék
békés, boldog
karácsonyi ünnepeket kívánni,
valamint áldásos, sikerekben gazdag új
esztendőt,
melyben főleg szilárd egészség
kisérje mindnyájukat.
Hyvnar Anna a Cseh-és Morvaországi Magyarok
Szövetsége elnökasszonya
Jubileum
A Cseh-és
Morvaországi Magyarok Szövetsége
Ostrava-i Alapszervezete a prágai
Központi szervezet után mint első alapszervezet az
országban 1992 december 18-án
lett megalakítva. December 7-én tartotta a
15-éves működésének
emlékünnepségét.
A nem politikai szervezet célja a Csehországban
élő magyarok számára megőrizni a
nyelvet,
nemzeti és kulturális identitásukat.
A szervezet
megalakulása után az első években nem
rendelkezett saját helyiséggel,
így az alapító tagok
különböző helyeken jöttek
össze. Miután saját klubot szereztek a
Városi Könyvtár
épületében, már
megindulhatott a rendszeres klubélet. 2000-ben, amikor a
központi
városrésztől megszerezték
bérletbe a jelenlegi klubhelyiségeiket,
jelentősen emelkedett
a tagok száma és a
tevékenysége is. A rendszeres
klubtalálkozók alkalmával
közösen
megemlékeznek nemzeti történelmi
és egyházi ünnepeikről,
anyanyelvükön beszélgetnek
és őrzik hagyományaikat. A klubban gazdag
könyvtár található, melyből a
tagok
kölcsönözhetnek, és
ugyanúgy a más féle
hordozókat, CD, DVD, videó vagy magnetofon
szalagokat. A hölgyek által
készített
kézimunkából
kiállítást is rendeztek.
A szervezet másik vonala a
nyilvánosság felé irányul.
Ebben az évben is a tevékenység
kicsúcsosodása az őszi Magyar Kultúra
Napjai Ostravában immár IX.
évadjának
megrendezésével történt.
Általában magyar katolikus
szentmisével misével
kezdenek, a legjelentősebb pontja a Gála est, amelyen
különböző magyar művész
csoportok lépnek fel, nem maradhat ki a közkedvelt
magyar konyha és Katalin bál sem. De
gazdagítva vannak előadásokkal, komoly zene
koncertesttel, vagy kiállítással.
1998 óta az ostravai alapszervezet minden évben
rendszeresen megszervezi a mírovi
Rabtemetőben gróf Esterházy János
síremlékénél a
nemzetközi részvétű
emlékünnepséget.
Az ostravai alapszervezet elnökasszonya Hyvnar Anna, aki
egyben a Cseh Kormány
mellett működő Nemzetiségi Kisebbségek
Tanácsának is tagja. „Őseink
hagyományait
legjobban akkor tiszteljük meg, ha a nyomaikban
járunk,“ mondja a szervezet
küldetését
illetően.
„ Nemzetünk és más nemzetek
között a legszilárdabb hidunk a
kultúránk, mivel nyelvi
eltérésünk kapcsán csak
nehezen tudjuk egymást megérteni,
ezért előnyösítjük a zenei
műfajokat és a képzőművészetet.
Viszont a kitűnő konyhánk kapcsán is nagyon
jól
megértjük egymást“ –
teszi hozzá.