xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

WIADOMOŚCI – TUDÓSÍTÁSOK – ZPRÁVY

numer nadzwyczajny / különszám / zvláštní číslo

www.coexistentia.cz

nr 43 (3/2011) 7.3.2011

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Elegia o Spisie 2011

Przidóm do nas ludzie, zaklepiom na dwiyrze

Arkusz pokazujóm, pytania dowajóm

Skóndech tukej prziszeł, jako moja nacja

Po jakimu mówiym, w jaki jo je wierze

Tak se porozmyślóm, co im móm powiedzieć

Mama z tatóm mi śpiywali w naszej polski gwarze

Zaś ze starzikami polski modliłech pacierze

Boch znikónd nie prziszeł, żyli my tu wiecznie

Gańba by to była nie prziznać tej prowdy

Kiedy my se sami rady s tym nie dómy

A co nasze dziecka, wnuki ? Jak nas uszanujóm ?

Inszego napisać niż co serca czujóm !

Dyć óny tu bydóm na nas spóminali

Jak my se przi Spisie godnie zachowali

Po prowdzie wszyściutko tym ludzóm prziznali

Bo to je to nasze, co nóm każdy chwoli

Ty wszystki pieśniczki co śpiywajóm chóry

Kapele co grajóm, co tańcujóm pory

Starych naszych zwyków obrzyndowe tóny

Kaj bydóm ty świynta, ty nasze festyny ?

Nima tu inszego wychodziska z tego

Każdy mo pamiyntać tego, co je jego

Bo my wrónie z pod chwosta nie spadli

Tu my byli, tu my sóm i bydymy dali !

S.G., Nawsie, 19.12.2010 r.

Spis Powszechny już w marcu

W marcu br. odbędzie się w Republice Czeskiej Spis Ludności, Domów i Mieszkań. Do arkuszy spisowych wpisywać będziemy dane według stanu z północy z 25 na 26 marca. Spisem objęte zostaną wszystkie osoby, które w danej chwili znajdą się na terenie Republiki Czeskiej lub mają na terenie Republiki Czeskiej pobyt stały lub czasowy. Każda osoba otrzyma od komisarza spisowego formularze spisowe, komisarz udzieli wszystkich potrzebnych informacji a następnie odbierze wypełnione formularze. Można je też samemu oddać na poczcie lub wysłać pocztą, po raz pierwszy istnieje możliwość wypełniania elektronicznego. Przygotowanie, organizacja, przeprowadzanie spisu, jego opracowanie i udostępnienie wyników jest obowiązkiem Czeskiego Urzędu Statystycznego, podczas pracy w terenie jego partnerem jest Czeska Poczta. Instrukcje w języku czeskim zostały przetłumaczone na 8 języków: angielski, francuski, niemiecki, polski, romski, rosyjski, ukraiński, wietnamski. Arkusz do spisu osób zawiera 24 pytania. Dla Polaków na Zaolziu szczególnie ważne są odpowiedzi na pytanie nr 10 o język ojczysty oraz pytanie nr 11 o narodowość. W objaśnieniach do pytania nr 10 czatamy: „Jako język ojczysty należy wpisać język w którym z osobą spisującą rozmawiała matka lub osoby ją wychowujące, dozwolone jest wskazanie kilku języków.” A objaśnienie do pytania nr 11 brzmi: „Dane dotyczące narodowości należy podać zgodnie z własnym przekonaniem. Wypełnienie nie jest obowiązkowe. Dozwolone jest wskazanie kilku narodowości.” Termin narodowość oznacza przynależność do narodu, mniejszości narodowej lub etnicznej. O określeniu narodowości nie decyduje język ojczysty ani z ten, którym przeważnie posługują się lub lepiej opanowali respondenci”. Ilość odpowiedzi „język polski” i „narodowość polska” będzie miała decydujący wpływ na przyszłość Polaków w Republice Czeskiej.

Tak wypełniamy punkty nr 10 i 11 arkusza spisowego:

A népszámlálás már márciusban lesz

Idén márciusban lesz megtartva a Cseh Köztársaságban a Népszámlálás és a ház- és lakásszámlálás. Az összeírólapokba a március 25.-ikéről március 26.-ikára kapcsolódó éjfél állapotának megfelelő adatokat fogjuk megadni. A népszámlálás minden olyan személyre vonatkozik, aki a meghatározó pillanatban a Cseh Köztársaság területén tartózkodik, vagy pedig a Cseh Köztársaság területén állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezik. Minden személy megkapja az összeíróbiztostól az összeírólapokat, az összeíróbiztos mindenkivel közli a szükséges információkat, majd ezt követően átveszi a kitöltött űrlapokat. Ezenkívül ezeket az űrlapokat mindenki leadhatja a postán vagy elküldheti a postával, most először lehetőség nyílik az űrlap elektronikus úton történő kitöltésére is. A szervezés előkészítése, a népszámlálás tényleges elvégzése, majd feldolgozása, valamint az eredmények közzététele a Cseh Statisztikai Hivatal kötelessége, munkájában partnere lesz a Cseh Posta. A cseh nyelvű kommentár 8 nyelvre lett lefordítva: angolra, franciára, németre, lengyelre, romára, oroszra, ukránra, vietnamira. A személyeknek szánt összeírólap 24 kérdést tartalmaz. Az Olzántúli terület lengyeleinek számára meghatározó fontossággal bírnak a 10. sz. kérdésre –az anyanyelvre, és a 11. sz. kérdésre – a nemzetiségre adott válaszok. A 10. sz. kérdéshez fűzött kommentárban ezt olvashatjuk: „Anyanyelvként azt a nyelvet adjuk meg, amelyen az összeírás tárgyát képező személlyel az anyja vagy a nevelői beszéltek, megengedett több nyelv megadása”. A 11. sz. kérdéshez fűzött kommentár így hangzik: „A nemzetiséget érintő adatokat mindenki a lelkiismeretével összhangban adja meg. Nem kötelező kitölteni. Megengedett több nemzetiséget is megadni.” A nemzetiség szakkifejezés nemzethez, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozást jelent. A nemzetiség megadásánál nem játszik döntő szerepet sem az anyanyelv, sem az a nyelv amelyet a válaszadók használtak vagy pedig jobban beszélik. A „lengyel nyelv“ és a „lengyel nemzetiség“ feleletek összlétszáma meghatározó befolyással fog bírni a Cseh Köztársaságban élő lengyelek jövőjére.

Sčítání lidu už v březnu

V březnu tr. se koná v České republice Sčítání lidu, domů a bytů. Do sčítacích archů budeme uvádět údaje podle stavu z půlnoci 25. března na 26. března. Sčítání lidu se týká všech osob, které se v rozhodujícím okamžiku nacházejí na území České republiky nebo mají na území České republiky trvalý nebo přechodný pobyt. Každá osoba obdrží od sčítacího komisaře sčítací formuláře, komisář sdělí všem potřebné informace a následně převezme vyplněné formuláře. Kromě toho každý může tyto formuláře osobně odevzdat na poště nebo zaslat poštou, poprvé existuje také možnost vyplnit formulář elektronicky. Příprava, organizace, vlastní průběh sčítání, jeho zpracování a zveřejnění výsledků je povinnosti Českého statistického úřadu, při práci jeho partnerem bude Česká pošta. Komentář v jazyce českém byl přeložen do 8 jazyků: angličtiny, francoužštiny, němčiny, polštiny, romštiny, ruštiny, ukrajinštiny, vietnamštiny. Sčítací list pro osoby obsahuje 24 otázek. Pro Poláky na Zaolzí rozhodující důležitost mají odpovědi na otázky č.10 – mateřský jazyk a otázka č.11 – národnost. V komentáři k otázce č.10 čteme: „Jako mateřský jazyk uvedeme jazyk, ve kterém se sčítací osobou mluvila matka nebo vychovatelé, je možné uvést několik jazyků.”. A komentář k otázce č.11 zní: „Údaje týkající se národnosti uvést v souladu se svým svědomím. Uvedení údaje není povinné. Je možné uvést několik národnosti.” Termín národnost znamená příslušnost k národu, národní nebo etnické menšině. K uvedení národnosti není rozhodující mateřský jazyk ani jazyk, který respondenti použiávají častěji nebo lépe ovládají. Počet odpovědi „jazyk polský” a „polská národnost” bude mít rozhodující vliv na budoucnost Poláků v České republice.

Motto: „...wież kościoły z wyrzutem dzwonią u brzegów mowy

bo Bóg się Zaolzia nie wyparł i ciągle czeka gotowy...

w konfesjonale Beskidów cierpliwie jako pory roku

przesuwa różaniec dziejów z chmurnym czołem obłoków...“

Kazimierz Józef Węgrzyn

Przed nami Powszechny Spis Ludności w roku 2011. W nawiązaniu do tego znaczącego wydarzenia, w myśl słów poety objętych strofami wiersza „Olza“, nasuwa się pytanie: o ile Bóg nie wyparł się naszego Zaolzia, to dlaczego mielibyśmy wypierać się go my? My, którzy na tej ziemi zaolziańskiej wyrastaliśmy, z jej gleby społecznej, kulturowej czerpaliśmy składniki, które formowały umysły, charaktery i postawy życiowe wielu pokoleń ludzi, którzy na tej ziemi żyli przed nami. Dlaczego mielibyśmy się obawiać określić swoją tożsamość? Żyjemy w wolnym demokratycznym państwie i wracając w ten sposób do swoich korzeni narodowości, nie pragniemy konfrontacji z większością, nie pragniemy wywoływać niepotrzebnych napięć, a nadto nie jest naszym celem okazywać sprzeciw lub jakąkolwiek niechęć współpracy w społeczeństwie i państwie Republiki Czeskiej. Chodzi tylko o to, żeby każdy z nas oddał społeczeństwu to, co od niego wziął, w darze wzbogacenia naszego społeczeństwa o skarby kultury, folkloru z historyczną spuścizną zachowania tych korzeni, które najgłębiej wrosły w tę ziemię, kształtując jej niepowtarzalne oblicze naszego ludu. Trzeba więc sobie dobrze zdać sprawę wpisując dane na arkusz Powszechnego Spisu Ludności swoje dane, z czego i skąd się to wszystko wzięło, to co jeszcze żyje i kontynuuje histo-ryczną ciągłość naszego ludu, który chociaż w mniejszości jest nadal zdolny, jak powiedział prof. Jan Szczepański: „... promieniować światło własnej niepowtarzalnej indywidualności. Bez tej refleksji nad korzeniami tej indywidualności dla siebie nie zdefiniujemy i nie potrafimy określić się sami“. Niech więc Olza szumem swych fal zagra wam tę najpiękniejszą melodię starodawnej pieśni starego nauczyciela Jana Kubisza, a sumienie przypomni prawdę o tym: „...iż chociaż ludzie w swoim życiu zmienili się bardzo...“, niekoniecznie muszą zwyczajami, mową ani wiarą przodków gardzić, dlatego:

„...pytam się dzisiaj drzewa

pytam się dzisiaj kamienia

pytam się dokąd płyniesz..?

Olzo! Naszego sumienia! “

opracował ks. Bogusław Kokotek

Motto: „...věže kostelů s výčitkou zvoní na pokraji slova

přece Bůh se Zaolzi nezapřel a stále očekává otevřen....

v spovědnici Beskydů trpělivý jak roční období

posouvá růženec historie z pošmourným nebem oblaků....“

Kazimierz Józef Węgrzyn

Před námi je Sčítání lidu 2011. V souladu s myšlenkou básníka skrytou ve slokách verše „Olza“ a v návaznosti na tuto významnou událost se jeví otázka: jestli Bůh se nezapřel naší Zaolzanské domovině, a proč bychom se měli zapírat vůči němu? My kteří jsme na té Zaolzanské domovině vyrůstali, získávali jsme z její společenské, kulturní a náboženské hroudy esenci, která utvářela myšlení, charakter a životní postoje mnoha předešlých pokolení, žijících tady před námi. Proč potom bychom se měli bát určení své totožnosti? Žijeme ve svobodném, demokratickém státě. Deklarace na spisovém archu, jedině polské národnosti a přiznání se k víře Otců, je návratem ke svým kořenům. Nechceme konfrontaci s většinou, netoužíme vyvolávat zbytečná napětí a není naším cílem se ohrazovat proti nebo nespolupracovat s občany českého státu. Jde jenom o to, aby každý z nás – daroval pro své polské společenství – pro obohacení také současníků poklady kultury, folklóru a odkazů dědictví křesťanské víry, předal jenom zlomek toho, co mu odkázali jeho předkové, s historickou pozůstalosti těch kořenů, které nejhlouběji tkví v té hroudě, jenž vryly neopakovatelný charakter sepětí s jazykem a vírou Otců. Při zápisu do archu Sčítání lidu svých osobních dat je nutno si důkladně uvědomit, z čeho a odkud se všechno vzalo to – co ještě žije a je odkazem historického dění našeho společenství, které i když v menšině je schopno, jak to vzpomněl prof. Jan Szczepański: „... zářit světlem vlastní neopakovatelné individuality. Bez zamýšlení nad kořeny té individuality není možné zdefinovat své sebeurčení...“. Ať Olza zvučením svých vln zahraje Vám tu nejkrásnější melodií starodávné písně starého učitele Jana Kubisze, a svědomí připomene pravdu o tom: „... že i když lidé ve svém životě se velmi změnili...“ to nemusí zvyky, řeči a vírou předků opovrhovat, proto::

„...ptám se dnes stromoví

ptám se dnes kamenů

ptám se kde tečeš..?

Olzo! Našeho svědomí! “

opracował ks. Bogusław Kokotek

Motto: „...a templomok tornyából szemrehányón szólnak a harangok,

Isten mégsem vethette el magától az Olzántúli földet, vár még mindig…

a Beszkidek gyónszékében türelmesen , akár az évszakok

morzsolja egyre a történelem rózsafüzérét a szürke felhős égből végig…“

Kazimierz Józef Węgrzyn

Előttünk a 2011.-ik évi Népszámlálás. A költőnek az „Olza“ vers strófáiba rejtett gondolatával összhangban, valamint erre a jelentős eseményre rákapcsolódva fölvetődik a kérdés: vajon Isten nem vetette el a mi Olzántúli hazánkat, és nekünk ugyan miért is kellene Isten ellen szegülnünk? Nekünk, akik itt ebben az Olzántúli hazában nőttünk fel és ennek a hazának a társadalmi, kulturális és vallási talajából szereztük azt az esszenciát, amely sok-sok előttünk itt élő generációnak alakította a gondolkodásmódját, jellemrajzát és életfilozófiáját. Miért is félnénk meghatározni saját önazonosságunkat? Szabad és demokratikus államban élünk. Visszatérni gyökereinkhez annyit jelent, mint az összeírólapokon deklarálni egyedüli lengyel nemzetiségünket és megvallani Apáink hitét. Mi nem akarunk a többséggel összeütközésbe kerülni és nem célunk semmilyen felesleges feszültségkeltés, nem is akarunk szembeszegülni a cseh állam polgáraival vagy megtagadni tőlük az együttműködést. Csak arról van szó, hogy mindenki közülünk – ajándékozzon az ő lengyel társadalmának – a kultúra és folklór kincseiből és apáink keresztény hitéből kortársai gazdagítására is, hogy legalább a töredékét adja át az ősök által ráhagyott örökségnek, azoknak a gyökereknek a történelmi hagyatékával, amelyek legmélyebben abban a talajban kapaszkodnak, amely talaj Apáink nyelvének és hitének egyedülálló jellegét megformálta. Amikor személyi adatainkat írjuk a Népszámlálási összeíróívbe akkor alaposan gondolkodjunk el azon, hogy honnan is lett minden olyan még most is élő és társadalmunk történelmi mozgásának hagyatékát képező dolog, amely Jan Szczepański professzor szavaira emlékezve, még kisebbségben is képes „...saját egyedülálló egyéniségének fényével ragyogni. Ha nem gondolkodunk el ennek az egyéniségnek a gyökerein, akkor lehetetlen meghatározni önazonosságunkat..“. Játssza el mindenkinek az Olza folyó hullámainak zúgása az öreg tanítónak, Jan Kubisznak ősi dalából a leggyönyörűbb melódiát, és a lelkiismerete majd emlékezteti az igazságra: „...hogy ha az emberek életükben nagyon meg is változtak...“ azért őseinek szokásait, nyelvét és hitét még nem kell megvetniük. Ezért aztán

„...kérdem ma a fasort

kérdem ma a köveket

kérdezem az Olza folyót

merre foly! Meg lelkiismeretünket!“

opracował ks. Bogusław Kokotek

Wyniki Spisu Powszechnego w 2001 roku

Głos Ludu z 20.11.2010 zamieścił artykuł Stanisława Zahradnika „Z historii spisów ludności na Zaolziu 1869-1991“. Spisy ludności przebiegają na terenie zachodniego Śląska Cieszyńskiego regularnie co 10 lat, kiedy teren ten wchodził w skład Monarchii Austro-Węgierskiej (1869, 1880, 1890, 1900, 1910), Republiki Czechosłowackiej (1921, 1930), Rzeszy Niemieckiej (1939), ponownie Republiki Czechosłowackiej (1950, 1961, 1970, 1980, 1991), wreszcie Republiki Czeskiej (2001). Artykuł nie przedstawił wyników ostatniego Spisu Powszechnego z 1.3.2001. Temat jest aktualny, bo w marcu 2011 przebiega kolejny Spis Powszechny.

Wyniki ostatniego spisu jeśli chodzi o kryterium narodowości na razie najobszerniej przedstawiła samizdatowa publikacja z czerwca 2004 r. „Spis ludności – 1.3.2001, kryterium: narodowość“, której wydawcą jest Organizacja Pożytku Publicznego Koexistencia o.p.s. Przedstawiono w niej wyniki ogólnopaństwowe i szczegółowe wyniki we wszystkich gminach Województwa Morawskośląskiego. W publikacji wykorzystano prace Stanisława Zahradnika „Nasz byt narodowy w spisach ludności“ i Tadeusza Siwka „Porównania liczebności ludności polskiej w latach 1991-2001“. Redaktorzy współpracowali z ostrawską filią Czeskiego Urzędu Statystycznego. Podstawą prawną akcji spisowej była ustawa numer 158/2000 Dz.U. Obligowała ona obywatela przekazać komisarzowi spisowemu w ustalonym terminie na określonych formularzach wszystkie dane zgodne z prawdą. Wyjątkiem były punkty dotyczące narodowości i wyznania, tu deklaracja była dobrowolna. Decydował stan o północy z 28.2.2001 na 1.3.2010.

W Republice Czeskiej zamieszkiwało razem 10 230 060 osób, z tego 9 249 777 (90,4 %) Czechów, 380 474 (3,7 %) Morawian, 193 190 (1,9 %) Słowaków, 51 968 % (0,5 %) Polaków, 39 106 (0,4%) Niemców, 22 112 (0,2%) Ukraińców, 17 462 (0,2%) Wietnamczyków, 14 672 (0,1%) Węgrów, 12 369 (0,1%) Rosjan, 11 746 (0,1%) Romów, 10 878 (0,1%) Ślązaków, 4 363 Bułgarów, 3 219 Greków, 1801 Serbów, 1585 Chorwatów, 1238 Rumunów, 1106 Rusinów, 609 Albańczyków. Inną narodowość zgłosiło 26 499 osób, podwójną narodowość 12 978 osób a żadnej narodowości nie zadeklarowało 172 827 (1,7%) osób.

Czeski Spis Powszechny z 2001 roku wykazał ubytek 8311 Polaków w Republice Czeskiej w porównaniu z poprzednim spisem ludności 10 lat temu. Oznacza to spadek o 10%, co jest największym spadkiem procentowym ludności polskiej w historii Republiki Czeskiej i Czechosłowackiej. Spadek ten w rzeczywistości jest jeszcze większy, bo w związku z zaleconym przez Unię Europejską zmianą metod spisu w 2001 roku po raz pierwszy liczono także cudzoziemców mających w Republice Czeskiej pobyt stały. Z drugiej strony jednak po raz pierwszy od czasów Monarchii Austro-Węgierskiej podanie narodowości nie było obowiązkowe, w związku z czym kilkakrotnie więcej osób niż zwykle nie podało wcale swej narodowości. Że chodziło najczęściej o osoby z pograniczy etnicznych i narodowościowych potwierdza fakt, że ubytek zanotowały wszystkie mniejszości narodowe w Republice Czeskiej. W porównaniu z innymi mniejszościami Polaków ubyło jeszcze stosunkowo najmniej.

W byłym powiecie Karwina narodowość polską zadeklarowało 19 040 osób, Frydek Mistek 18 077 osób, Ostrawa-miasto 950 osób. Wyniki spisu potwierdzają zależność spadku liczebności Polaków od położenia gminy. W zasadzie można stwierdzić, iż największe względne ubytki zanotowały gminy na północy Zaolzia znajdujące się w byłym powiecie Karwina nie licząc Czeskiego Cieszyna (na przykład Bogumin, Pietwałd, Orłowa, Stonawa, Karwina, Hawierzów). Wyjątki są dwa – Dziećmorowice, gdzie ubytek jest znikomy i Piotrowice koło Karwiny, które są jedyną gminą na Zaolziu, gdzie liczba Polaków wzrosła – to efekt wliczenia polskich robotników, mieszkających na stałe w hotelu na terenie gminy. W gminach na południe od Czeskiego Cieszyna, tzn. w byłym powiecie Frydek Mistek spadek liczby Polaków nie był tak dramatyczny (na przykład Boconowice, Rzeka, Trzycież, Jabłonków, Kocobędz, Wędrynia) i wyniósł tylko 13 %, podczas gdy w byłym powiecie Karwina ubyło aż 22,2 % Polaków. Absolutnie i procentowo najwięcej Polaków ubyło w dekadzie 1991-2001 w mieście Trzyńcu, tam wartości są porównywalne z ubytkiem zanotowanym przykładowo w Karwinie, czy Hawierzowie.

Wyniki Spisu Powszechnego mają decydujące znaczenie przy wprowadzaniu dwujęzycznego nazewnictwa. Warunkiem zainstalowania czesko-polskich tablic topograficznych jest co najmniej 10% mniejszość polska. Komitet ds. Mniejszości Narodowych jest gmina zobligowana powołać, jeśli zamieszkuje ją co najmniej 10% wszystkich mniejszości narodowych. Trzeba jednak brać pod uwagę fakt, że tzw. narodowości morawską i śląską wlicza się do narodowości czeskiej i co ciekawe – również osoby które nie zadeklarowały żadnej narodowości wliczane są do narodowości czeskiej. To spowodowało, że Komitetu niemożna powołać przykładowo w Hawierzowie i Boguminie. W tej sprawie wypowiedziało się czeskie Ministerstwo Spraw Wewnętrznych.

A 2001-es Népszámlálás eredményei

A Głos Ludu napilap  2010 november 20.-ikán megjelentette Stanisław Zahradnik cikkét, amely „Z historii spisów ludności na Zaolziu 1869-1991“ vagyis „A népességösszeírások története az Olzántúli területen az 1869-től 1991-ig terjedő időszakban“ címet viselte. Těšíni Szilézia nyugati részén tíz évenként rendszeresen népszámlálásra kerül sor, amikor ez a terület az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte akkor az 1869-es , 1880-as, 1890-es, 1900-as, és 1910-es években volt népszámlálás, a Csehszlovák Köztársaság idejében 1921-ben és 1930-ban, a Német Birodalom alatt 1939-ben, majd megint a Csehszlovák Köztársaság idejében 1950-ben, 1961-ben, 1970-ben, 1980-ban és 1991-ben és végül a Cseh Köztársaság idejében 2011-ben volt népszámlálás. A cikkből hiányoztak az utolsó 2001. március elseji népszámlálás eredményei. A téma nagyon is aktuális, mivel 2011. márciusában újabb Népszámlálásra kerül sor.

Az utolsó Népszámlálás eredményeit a nemzetiségek szempontjából legátfogóbban mindezideig az a 2004. júliusában kiadott szamizdatos kiadvány hozta nyilvánosságra, amely a „Spis ludności – 1.3.2001, kryterium: narodowość“, vagyis „A 2001. március elseji népességösszeírás nemzetiségi kritériuma“ címet viselte és a Koexistencia o.p.s. közhasznú társaság kiadásában jelent meg. A kiadványban az egész államra kiterjedő eredmények, valamint a Morvasziléziai Kerület minden községére vonatkozó eredmények lettek közölve. A kiadványban felhasználásra került Stanisław Zahradnik „Nasz byt narodowy w spisach ludności“ vagyis „Nemzeti létünk a népességösszeírás tükrében“ című munkája, valamint Tadeusz Siwek „Porównania liczebności ludności polskiej w latach 1991-2001“ vagyis „A lengyel népesség létszámának összehasonlítása az 1991-2001 éves időszakban“ című munkája. A kiadvány szerkesztői együttműködtek a Cseh Statisztikai Hivatal ostravai fiókirodájával. A népszámlálás jogi alapját a 158/2000 számú törvénycikkgyűjtemény

teremti meg. Ez a törvény kötelezi a polgárokat arra, hogy a számlálóbiztosnak a megbeszélt időpontban és az előírt űrlapokon az összes adatot az igazságnak megfelelően adják meg. Kivételt képeznek a nemzetiséget és a vallást érintő pontok, ezek közlése önkéntes. A népszámlálási eredményeknél a 2001. február 28.-ikáról 2001. március 1.-re következő éjfél időpontjában fenálló állapot volt a döntő.

Eszerint a Cseh Köztársaságban összesen 10 230 060 személy élt, ebből 9 249 777 (90,4 %) cseh, 380 474 (3,7 %) morva, 193 190 (1,9 %) szlovák, 51 968 % (0,5 %) lengyel, 39 106 (0,4 %) német, 22 112 (0,2 %) ukrán, 17 462 (0,2 %) vietnami, 14 672 (0,1 %) magyar, 12 369 (0,1 %) orosz, 11 746 (0,1 %) roma, 10 878 (0,1 %) sziléziai, 4 363 bolgár, 3 219 görög, 1801 szerb, 1585 horvát, 1238 román, 1106 ruszin, 609 albán. Másféle állampolgárságot jelentett be 26 499 személy, kétféle állampolgárságot pedig 12 978 személy, semmilyen állampolgárságot nem jelentett be 172 827 (1,7 %) személy.

A 2001-es Népszámlálás megmutatta, hogy a Cseh Köztársaságban a 10 évvel korábbi népszámláláshoz hasonlítva a lengyelek száma 8311 személlyel csökkent. Mindez 10%-os csökkenést jelent, és ez lengyel lakosság legnagyobb százalékarányú csökkenését jelenti a Cseh Köztársaság valamint Csehszlovákia történetében. Ez a csökkenés a valóságban még nagyobb, mivel a népszámlálási módszerekre vonatkozó Európai Uniós ajánlással összhangban, a 2001-es népszámlálási évben először lettek összeszámolva a Cseh Köztársaságban tartós lakcímmel rendelkező idegen állampolgárok is. Másrészről most először fordult elő az Osztrák-Magyar Monarchia ideje óta, hogy nem volt kötelező bejelenteni a nemzetiséget, ezért a megszokottnál néhányszor több személy egyáltalán nem jelentette be a nemzetiségét. Főleg az etnikai és nemzetiségi határok mentén lévő emberekről van szó, megerősíti ezt a tényt az is, hogy a Cseh Köztársaságban élő összes nemzeti kisebbségnél csökkenést észleltek. A többi kisebbséggel összehasonlítva még aránylag a lengyelek számának a csökkenése a legkevesebb.

Az egykori Karviná-i járásban 19 040 személy jelentett be lengyel nemzetiséget, a Frýdek-Místek-i járásban 18 077 személy, Ostrava-városban pedig 950 személy. A népszámlálási eredmények megerősítik azt a tényt, hogy a lengyelek számának csökkenése függ a község elhelyezkedésétől. Lényegében megállapítható, hogy a legnagyobb arányú csökkenések az Olzántúli terület északi részén lévő községekben voltak, ezek az egykori Karviná-i járásban található községek, Český Těšín kivételével ( például Bohumín, Petřvald, Orlová, Stonava, Karviná, Havířov). Két kivétel van – az egyik Dětmarovice, ahol a csökkenés elhanyagolható, a másik pedig Petrovice u Karviné, amely az egyetlen község, ahol a lengyelek létszáma növekedett (ez a lengyel munkások beszámításának köszönhető, nekik a község területén lévő szállóban tartós lakhelyük van).

A Český Těšíntől délre fekvő községekben, vagyis az egykori Frýdek-Místek-i járásban, a lengyelek számának a csökkenése nem olyan dramatikus (például Bocanowice, Řeka, Střitež, Jablunkov, Chotěbuz, Vendryně), csak 13 %-os volt, ellenkezőleg az egykori Karviná-i járásban egészen 22,2%-os volt a lengyelek számának csökkenése. Abszolút számokban és százalékarányban is az 1991-2001-es évtizedben a legnagyobb csökkenést Třinec városában mutatta a lengyel lakosság, itt a csökkenés értéke összehasonlítható a Karviná vagy Havířov városában mért csökkenéssel. A népszámlálási eredmények döntő szerepet játszanak a kétnyelvű feliratok bevezetésénél. A cseh-lengyel helyrajzi táblák bevezetésének feltétele a legalább 10 % arányú lengyel kisebbség jelenléte. A község köteles Nemzeti Kisebbségek Bizottságát létrehozni, ha a községben lakó személyeknek legalább a 10 %-a valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozik. Ugyanakkor rá kell mutatni arra a tényre, hogy az ún. morva és sziléziai nemzetiségek a cseh nemzetiséghez számítódnak, valamint az is érdekes, hogy azok a személyek akik nem jelentenek be semmilyen nemzetiséget, azok is a cseh nemzetiséghez számítódnak. Ez okozta, hogy például Havířovban és Bohumínban nem alakult meg a Nemzeti Kisebbségek Bizottsága. Ebben az ügyben a cseh Belügyminisztérium is megszólalt.

Výsledky Sčítáni lidu v roce 2001

Głos Ludu z 20.11.2010 zveřejnil článek Stanisława Zahradnika „Z historii spisów ludności na Zaolziu 1869-1991“. Sčítání lidu prohíhá na území západního Těšínského Slezska pravidelně každých 10 let, v období když toto území bylo součástí Rakousko-uherské morachie (1869, 1880, 1890, 1900, 1910), Československé republiky (1921, 1930), Německé říše (1939), opět Československé republiky (1950, 1961, 1970, 1980, 1991), konečně České republiky (2001). V článku scházely výsledky posledního sčítání lidu z 1.3.2001. Téma je aktuální, protože v březnu 2011 roku se koná další Sčítání lidu.

Výsledky posledního Sčítání lidu z pohledu národnosti prozatím nejrozsáhleji zveřejnila samizdátová publikace v června roku 2004 „Spis ludności – 1.3.2001, kryterium: narodowość“, jejíž vydavatelem je Obecně prospěšná společnost Koexistencia o.p.s. Byly v ní zveřejněny celostátní a podrobné výsledky ze všech obcí Moravskoslezského kraje V publikaci byly využity práce Stanisława Zahradnika „Nasz byt narodowy w spisach ludności“ a Tadeusze Siwka „Porównania liczebności ludności polskiej w latach 1991-2001“. Redaktoři spolupracovali z ostravskou pobočkou Českého statistického přadu. Právním podkladem sčítání je zákon č. 158/2000 Sb. Zavazuje on občany předat sčítacímu komisaři v dohodnutém termínu a na předepsaných formulářích pravdivě všechny údaje. Výjimkou jsou body, které se týkají národnosti a vyznání, tyto body jsou dobrovolné. Rozhodoval stav z půlnoci 28.2.2001 na 1.3.2010.

V České republice bydlelo celkem 10 230 060 osob, z toho 9 249 777 (90,4 %) Čechů, 380 474 (3,7 %) Moravanů, 193 190 (1,9 %) Slováků, 51 968 % (0,5 %) Poláků, 39 106 (0,4 %) Němců, 22 112 (0,2 %) Ukrajinců, 17 462 (0,2 %) Vietnamců, 14 672 (0,1%) Maďarů, 12 369 (0,1 %) Rusů, 11 746 (0,1 %) Romů, 10 878 (0,1 %) Slezanů, 4 363 Bulharů, 3 219 Řeků, 1801 Srbů, 1585 Chorvatů, 1238 Rumunů, 1106 Rusínů, 609 Albánců. Jinou národnost přihlásilo 26 499 osob, dvě národnosti 12 978 osob a žádnou národnost nepřihlásilo 172 827 (1,7 %) osob.

České Sčítáni lidu z 2001 roku ukázalo úbytek 8311 Poláků v České republice v porovnání s předchozím sčítáním před 10 lety. Znamená to úbytek o 10 %, což je největším procentním úbytkem polského obyvatelstva v dějinách České republiky a Československa. Tento úbytek je ve skutečnosti ještě větší, protože v souladu s doporučením Evropské unie ke sčítácí metodě z 2001 roku poprvé byli počítání také cizinci s trvalým pobytem v České republice. Na druhou stranu poprvé od Rakousko-uherské monarchie přihlášení národnosti nebyla povinná, proto několikrát více lidí než obvykle nepřihlásilo vůbec svou národnost. Že se jedná především o lidi s etnických a národnostních pohraničí potvrzuje skutečnost, že úbytek byl zaznemenán u všech národních menšin v České republice. V porovnání s jinými menšinami Poláků ubylo ještě poměrně nejméně.

V bývalém okrese Karviná polskou národnost přihlásilo 19 040 osob, Frýdek Místek 18 077 osob, Ostrava-město 950 osob. Výsledek sčítání potvrzuje závislost úbytku početnosti Poláků od umístění obce. V zásadě je možno konstatovat, že největší poměrné úbytky byla v obcích na severu Zaolzí nacházejících se v bývalém okrese Ksarviná mimo Český Těšín (na příklad Bohumín, Petřvald, Orlová, Stonava, Karviná, Havířov). Výjimky jsou dvě – Dětmarovice, kde je úbytek zanedbatelný a Petrovice u Karviné, které jsou jedinou obcí, kde počet Poláků vzrostl – je to výsledek započtení polských dělníků, kteří mají trvalé bydliště v hotelu na území obce. V obcích na jih od Českého Těšína, tzn. v bývalém okrese Frýdek Místek úbytek počtu Poláků není tak dramatický (například Bocanowice, Řeka, Střitež, Jablunkov, Chotěbuz, Vendryně) a byl jen 13 %, naopak v bývalém okrese Karviná ubylo až 22,2 % Poláků. Absolutně a procentně nejvíce Poláků ubylo v dekádě 1991-2001 ve městě Třinci, kde jsou hodnoty srovnatelné s úbytkem například v Karviné nebo Havířově.

Výsledky Sčítání lidu mají rouhodnující význam při zavádění dvojjazyčného názvosloví. Podmínkou instalace česko-polských topografických tabulí je minimílně 10 % polská menšina. Výbor pro národnostní menšiny je obec povinna zřídit, jestliže ji obývá nejméně 10 % všech národních menšin. Avšak je nutné zohlednit skutečnost, že tzv. národnosti moravská a slezská jsou započítány do české národnosti, a co je zajímavé – rovněž osoby které nepřihlásily žídné národnosti jsou započtěny do české národnosti. To bylo důsledkem, že Výbor nebyl zřízen například v Havířově a Bohumíně. V této záležitosti se vyjádřilo české Ministerstvo vnitra.

Decyduje 10 % – Podkreślamy wszystkim działaczom polskich stowarzyszeń obywatelskich, że przyszłość mniejszości polskiej na czeskim Śląsku Cieszyńskim będzie zależeć od wyniku Spisu Powszechnego i przekroczenia progu 10 % w gminach. Dlatego apelujemy, aby wszyscy Polacy wpisywali do arkuszy spisowych swoją narodowość.

Ustawa nr 561/2004 Dz.U. (ustawa szkolna), §14: „Gmina, województwo, ewentualnie ministerstwo zapewnia mniejszościom narodowym kształcenie w języku mniejszości narodowej w przedszkolach, szkołach podstawowych i szkołach średnich, i to w gminach w których na podstawie specjalnego przepisu prawnego (ustawa nr. 273/2001 Dz.U. o prawach członków mniejszości narodowych) powołano komitet ds. mniejszości narodowych, o ile są spełnione warunki tej ustawy.”

Ustawa nr 128/2000 Dz.U. o gminach w brzmieniu ustawy nr 273/2001 Sb., §29: „W gminie zamieszkałej przez mniejszości narodowe nazwa gminy, jej części, ulice i inne place publiczne i oznakowanie budynków organów państwowych i samorzadów terytorialnych są prezentowane również w języku mniejszości narodowej, o ile według ostatniego spisu ludności narowowość tą zadeklarowało co najmniej 10 % obywateli gminy....”

Ustawa nr 128/2000 Dz.U. o gminach w brzmieniu ustawy nr 273/2001 Sb., §117: „Gmina na której terenie żyje według ostatniego spisu ludności co najmniej 10 % obywateli, którzy zadeklarowali narodowość inną niż czeska powołuje się Komitetet ds. Mniejszości Narodowych...”

10% lesz a meghatározó – Hangsúlyozzuk minden lengyel polgári társulás tisztségviselőjének a számára, hogy a lengyel kisebbség jövője a csehországi Těšíni Szilézia területén az idei Népszámlálás eredményeitől függ, valamint attól, hogy az egyes községekben sikerül-e túllépni a 10%-os küszöböt. Felhívunk minden lengyelt, hogy az összeíróívekbe írják be a lengyel nemzetiségüket.

Az 561/2004 sz. törvénycikkgyűjtemény (iskolai törvény), 14§: „A község, a kerület, esetleg a minisztérium bebiztosítja a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön való művelődést az óvodákban, az alapiskolákban és a középiskolákban, mégpedig azokban a községekben, amelyekben a különleges jogi előírással összhangban (a községekről szóló 128/2000 számú törvénycikkgyűjtemény 117.§, 3. bekezdése szerint, a 273/2001 számú törvénycikkgyűjtemény hangzásának megfelelően) meg lett alakítva a Nemzeti Kisebbségek Bizottsága, amennyiben ezen törvény által megszabott feltételek teljesítve vannak.”

A községekről szóló 128/2000 számú törvénycikkgyűjtemény a 273/2001 számú törvénycikkgyűjtemény hangzásának megfelelően, 29.§: „A nemzeti kisebbségek tagjai által lakott községekben a község megnevezését, a község egyes részeinek, utcáinak és egyéb nyilvános térségeinek megnevezését, valamint az állami épületek és a területi önigazgatási egységek megjelölését a nemzeti kisebbség nyelvén is meg kell jelölni, amennyiben a legutolsó népszavazás szerint ehhez a nemzetiséghez tartozónak vallotta magát a község polgárainak legalább a 10%-a ...”

A községekről szóló 128/2000 számú törvénycikkgyűjtemény a 273/2001 számú törvénycikkgyűjtemény hangzásának megfelelően, 117.§: „A községben, amelynek választókerületében a legutolsó népszavazás szerint legalább 10% olyan polgár él, akik a cseh nemzetiségtől különböző nemzetiségűnek vallják magukat, ott a nemzeti kisebbségek számára bizottságot kell alakítani....”

Rozhoduje 10 % – Zdůrazňujeme všem funkcionářům polských občanských sdružení, že budoucnost polské menšiny na českém Těšínském Slezsku záleží od výsledků letošního Sčítání lidu a překročení práhu 10 % v obcích. Proto apelujeme na všechny Poláky, aby do sčítačích archů uváděli svou národnost.

Zákon č.561/2004 Sb. (školský zákon), §14: „Obec, kraj, popřípadě ministerstvo zajišťuje pro příslušníky národnostních menšin vzdělávání v jazyce národnostní menšiny v mateřských, základních a středních školách, a to v obcích v nichž byl v souladu se zvláštním právním předpisem (zákon č.273/2001 Sb. o právech příslušníků národnostních menšin) zřízen výbor pro národnostní menšiny, pokud jsou spněny podmínky stanovené tímto zákonem.”

Zákon č.128/2000 Sb. o obcích ve znění zákona č.273/2001 Sb., §29: „V obci obývané příslušníky národnostních menšin se název obce, jejich částí, ulic a jiných veřejných prostranství a označení budov státních orgánů a územních samosprávných celků uvádějí též v jazyce národnostní menšiny, jestliže se podle posledního sčítání lidu hlásilo k této národnosti alespoň 10 % občanů obce ....”

Zákon č.128/2000 Sb. o obcích ve znění zákona č.273/2001 Sb., §117: „Obec, v jejímž územním obvodu žije podle posledního sčítání lidu alespoň 10 % občanů hlásících se k národnosti jiné než české, zřizuje výbor pro národnostní menšiny....”

Wyniki Spisu Powszechnego w gminach zachodniego Śląska Cieszyńskiego: tabelka / A népszámlálás eredményei Těšíni Szilézia nyugati részének falvaiban: táblázat / Výsledky Sčítání lidu v obcích zápádního Těšínského Slezska: tabulka

1 – liczba mieszkańców razem / a lakosság összlétszáma / počet obyvatel celkem

2 – z tego narodowość czeska / ebből cseh nemzetiségű / z toho česká národnost

3 – „narodowość morawska“ /„ morva nemzetiségű” / „národnost moravská”

4 – „narodowość śląska“ / „sziléziai nemzetiségű” / „národnost slezská

5 – narodowość słowacka / szlovák nemzetiségű / národnost slovenská

6 – narodowość polska / lengyel nemzetiségű / národnost polská

7 – narodowość niemiecka / német nemzetiségű / národnost německá

8 – narodowość romska / roma nemzetiségű / národnost romská

9 – narodowość wietnamska / vietnami nemzetiségű / národnost vietnamská

10 – narodowość ukraińska / ukrán nemzetiségű / národnost ukrajinská

11 – narodowość rosyjska / orosz nemzetiségű / národnost ruská

12 – inna narodowość / egyéb nemzetiségű / jiná národnost

13 – bez zdeklarowanej narodowości / nemzetiség bejelentése nélküli / bez přihlášení národnosti

Wykaz 31 gmin Województwa Morawskośląskiego z więcej jak 10 % mniejszością polską / A Morvasziléziai Kerület azon 31 községének listája ahol a lengyel kisebbség arányszáma több mint 10%-os / Seznam 31 obcí Moravskoslezského kraje s více jak 10 % polskou menšinou:

Gródek / Hrádek 42,9 % Olbrachcice / Albrechtice 23,6 %

Milików / Milíkov 41,2 % Ligotka Kameralna / Komorní Lhotka 21,9 %

Koszarzyska / Košařiska 39,9 % Rzeka / Řeka 21,5 %

Wędrynia / Vendryně 35,5 % Kocobędz / Chotěbuz 21,4 %

Bukowiec / Bukovec 33,7 % Trzanowice / Třanovice 21,4 %

Łomna Dolna / Dolní Lomná 31,3 % Piosek / Písek 21,2 %

Boconowice / Bocanovice 31,1 % Jabłonków / Jablunkov 20,9 %

Bystrzyca / Bystřice 30,1 % Trzycież / Střitež 19,3 %

Ropica / Ropice 29,1 % Wielopole / Vělopolí 19,3 %

Łomna Górna / Horní Lomná 28,6 % Mosty k.Jabłonkowa / Mosty u Jabl. 18,6 %

Pioseczna / Písečná 27,8 % Trzyniec / Třinec 17,9 %

Śmiłowice / Smilovice 26,9 % Piotrowice k.Karwiny / Petrovice u K. 16,4 %

Nydek / Nýdek 26,7 % Czeski Cieszyn / Český Těšín 16,3 %

Stonawa / Stonava 26,2 % Cierlicko / Těrlicko 13,0 %

Nawsie / Návsí 24,3 % Gnojnik / Hnojník 11,4 %

Sucha Górna / Horní Suchá 23,7 %

Wyniki spisu ludności (1921, 1930, 1950, 1961, 1970, 1980, 1991, 2001)

Výsledky sčítání lidu (1921, 1930, 1950, 1961, 1970, 1980, 1991, 2001)

1921 1930 1950 1961 1970 1980 1991 2001

liczba obywateli razem 10 005 734 10 647 386 8 896 133 9 571 531 9 807 697 10 291 927 10 302 215 10 230 060

počet obyvatel celkem

narodowość czeska 6 758 983 7 304 588 8 343 558 9 023 501 9 270 617 9 733 925 8 363 768 9 249 777

národnost česká

narodowość inna razem 3 246 751 3 369 798 552 575 548 030 537 080 558 002 1 938 447 980 283

jiná národnost celkem

narodowość morawska 0 0 0 0 0 0 1 362 313 380 474

národnost moravská

narodowość śląska 0 0 0 0 0 0 44 446 10 878

národnost slezská

narodowość słowacka 15 732 44 451 258 025 275 997 320 998 359 370 314 877 193 190

národnost slovenská

narodowość romska 0 0 0 0 0 0 32 903 11 746

národnost romská

narodowość ukraińska 0 0 0 0 9 794 10 271 8 220 12 112

národnost ukrajinská

narodowość rosyjska 0 0 18 384 19 549 6 619 5 051 5 062 12 369

národnost ruská

narodowość rusińska 0 0 0 0 0 0 1 926 1 106

národnost rusínská

narodowość polska 103 521 92 689 70 816 66 540 64 074 66 123 59 383 51 968

národnost polská

narodowość węgierska 7 049 11 427 13 201 15 152 18 472 19 676 19 932 14 672

národnost maďarská

narodowość niemiecka 3 061 369 3 149 820 159 938 134 143 80 903 58 211 48 556 39 106

národnost německá

narodowość inna 59 080 65 692 19 770 26 554 28 273 18 264 18 812 69 835

jiná národnost

bez narodowości 0 5 719 11 441 10 095 9 947 21 036 22 017 172 829

bez národnosti

Piosenkarka Ewa Farna jest twarzą pierwszej kampanii, która ma przekonać Polaków zamieszkałych w Republice Czeskiej, aby podczas spisu wpisali swoją narodowość do arkusza spisowego. Na zdjęciu Ewa ze swoją mamusią i siostrą w stroju cieszyńskim na Balu Gorolskim w Mostach koło Jabłonkowa.

HU: Ewa Farna énekesnő annak az első kampánynak a reklámarca, amely meg akarja győzni a Cseh Köztársaságban élő lengyeleket, hogy a népszámláláskor az űrlapba írják be saját lengyel nemzetiségüket. A fényképen těšíni népviseletben Ewa látható édesanyjával és húgával, amint Mosty u Jablunkovban a Gorol Bálon vesznek részt.

Zpěvačka Ewa Farna je tváří první kampaně, která má přesvědčit Poláky žijící v České republice, aby během sčítání vepsali do formuláře svou národnost. Na fotografií Ewa se svou maminkou a sestrou v těšínském kroji na Gorolském bále v Mostech u Jablunkova.

„Wiadomości – Tudósítások – Zprávy“, wydawca / kiadó / vydavatel: Organizacja Wyższego Pożytku Publicznego / Közhasznú Társaság / Obecně prospěšná společnost Koexistencia, IČO (Vállalkozói Engedély Száma): 68899289, adres wydawcy / a kiadó címe / adresa vydavatele: 737 01 Český Těšín / Czeski Cieszyn, Střelniční / Strzelnicza 209/28, rada redakcyjna / szerkesztőbizottság / redakční rada: Tadeusz Toman, Józef Toboła, Zoltán Domonkos, zamknięcie numeru / lapzárta / uzávěrka čísla: 4.3.2011, gratis / ingyenes / zdarma